A "nagy" EU konform

Olaszországban több kutya és macska él, mint gyerek, a legtöbbjük házi kedvencként, nagy szeretetben - adta hírül a minap az itáliai sajtó. Nem csoda tehát, hogy az öregedő népességű Európában - ahol a fiatalok és a középosztály körében a szingli életmód is egyre jobban terjed (Belgiumban például már a háztartások fele egyfős) - mind nagyobb figyelmet kapnak a "négylábú családtagok" és jogaik.

Markosz Kiprianu, az EU egészségügyi és fogyasztóvédelmi biztosa még a tavalyi év végén tett ígéretet állatvédelmi intézkedésekre - még ha ezeken főleg állat-egészségügyieket kell is érteni (értsd: Brüszszel egészségesebb állatokat akar, hogy a tápláléklánc legvégén álló, igen kártékony lénynek jobb legyen). Más vonatkozásban, például az uniós vegyipari javaslatcsomag (szaknevén: Reach) kapcsán Brüsszel elismeri, hogy - ha a Reach életbe lép - az állatoknak egy kicsit még rosszabb lesz: egy ideig szaporodni fognak az állatkísérletek.

Állatvédők szerint a laboratóriumi vegzálásnak alávetett évi tizenegymillió állat éppen tizenegymillióval több az unióban, mint lennie kellene. Sok kísérleti alany, főleg egér, lényegében kínhalált hal. Léteznek pedig alternatív módszerek - az EU maga is évi 13 millió euróval támogatja ezek kifejlesztését -, és az elmúlt húsz évben kétharmadával csökkent is az állatkísérletek száma.

Bár nemcsak "nálunk" kegyetlenkednek, Európa mégis bűnrészes. Az Európai Parlament (EP) brüsszeli épületében nemrég brit hírességek - köztük Heather Mills McCartney taposóakna-ellenes aktivista, Paul McCartney felesége - ismertették a megdöbbentő adatokat, amelyeket egy inkognitóban dolgozó munkatársuk másfél éves kutatómunkával rögzített Ázsiában. A földrészen évente kétmillió kutyát és macskát mészárolnak le, miután kegyetlen körülmények között tartják őket. A macskákat sokszor megrémült társaik előtt fojtják meg, a kutyákkal az ágyékukba szúrva végeznek, és van, hogy elevenen megnyúzzák őket. A borzalmas ázsiai iparág fő felvevő piaca Európa: csak Kínából napi ötezer teherhajó indul útnak (igaz, nem mind kutyabőrből vagy macskaszőrből készült termékekkel).

Az európai fogyasztó nem is tudja, miből készül a kabát vagy a gyerekjáték, amelyet megvesz. Az EU-ban csak öt tagállam (Belgium, Dánia, Franciaország, Görögország és Olaszország) tiltja az ilyesfajta importot; állatvédők és egyes euro-képviselők a huszonötök egészére érvényes szabályozást sürgetnek. Nincs könnyű dolguk: Struan Stevenson skót konzervatív euro-képviselő több mint öt éve járja az EU folyosóit, hogy a tilalmat kicsikarja. A fő félelem azzal kapcsolatban van, hogy a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) elítélheti Brüsszelt, ha tilalmat vezet be.

Egy további területen viszont könnyebb volt - noha korántsem teljes - az előrelépés. Ez a haszonállatokat érinti. 2007-től szigorodnak az EU-ban az állatok nemzetközi szállításának szabályai, különösen a nyolc óránál hosszabb fuvarozásnál. Három hétnél fiatalabb malacot, egyhetesnél kisebb bárányt, négy hónaposnál kisebb csikót például nem szabad száz kilométernél messzebbre szállítani. (Kereskedelmi célból kismacskát, kölyökkutyát sem - kivéve, ha az anyaállattal együtt szállítják.) A tagállamok ugyanakkor nem tudtak megállapodni az állatszállítások maximális időtartamáról, a beiktatandó pihenőidőkről és a minimális férőhelyekről. A dosszié ismerői szerint 2009 előtt nem is várható megegyezés.

Az európai állatvédők figyelmét addig úgyis leköti az európai bizottsági javaslat, amely - megint csak nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal? - megengedné, hogy a brojlercsirkék egész (rövid) életüket egy A4-es papírlapnál kisebb helyen toporogva éljék le.

forrás:  http://www.nol.hu/cikk/355099/